Mint azt sokan tudjátok, Wethepeople-szponzoráltunk és barátunk, Ivánfi Bazsi jelenleg éppen az USA-ban tartózkodik, lazul, biciklizik és fejlődik. Arról, hogy mi történik Vele odakint, igyekszünk folyamatosan beszámolni, így ez a cikk mindig frissülni fog kinti tartózkodása előrehaladtával, egyfajta blogként fogjuk kezelni.
Sok jó élményt és durva biciklizést kívánunk Neki(k) odakint, és legalább lélekben mi is ott vagyunk, nem itt a tré hidegben! LOLhihi


"Hol is kezdjem.. Tehát január 27-én felszállt a gépem Budapestről, mely egyenesen New Yorkba repített. Volt egy napom, melyet el kellett ütnöm valahogyan. Hála az égnek Csepku Dani egy rokona, Jessica ott él, és elvitt ide-oda.
Az időjárás kb. ugyanolyan, mint otthon, de nem esik a hó. Megnéztem Queens-t és Manhattant, de őszintén szólva nem annyira jött be New York, túlságsan is naturalista gondolkodással lettem megáldva. Másnap reggel 7-kor indult a gépem New Orleans-ba, nem sokat aludtam, haha. A new orleans-i reptéren Jósa Dani fogadott, innét átvezettünk Lafayette-be.

Louisiana nagyon érdekes állam, egy nagy mocsarat képzeljetek el, elképesztő a helyi építészet. Megérkeztünk, Dani nagyon szép helyen és nagyon jó fej srácokkal lakik együtt. 4 vízisíelővel közösen bérelnek egy házat. Este persze elmentünk bulizni. Nagyon megfogott az égetett szeszesitalok üvegeinek mérete, haha..

Másnap megismerkedtem Daniék főbérlőjével, aki egy nagyon tanult mérnök. Meghívott minket a farmjára, főzött vacsorát, és nagyon kedves volt. Alapvetően az amerikai népek nagyon vendégszeretőek errefelé, plusz -hála az égnek- csak egyetemisták vesznek körül, szóval nincs sok tufa körülöttem. Este még nyomtunk egy igazi amcsi házibulit egy helyi srácnál. Nagyon élveztem, sok új emberrel ismerkedtem meg. Eszméletlen, mennyiben különbözik az amerikai és európai emberek gondolkodásmódja és szokásaik.

Következő nap megnéztem a Dani egyetemét, összehasonlíthatatlan az otthoniakkal, de nem is lenne sok értelme az összevetésnek. Nagyon más a felsőokttási rendszerük, minden olyan kézenfekvőnek és felhasználóbarátnak tűnik. Ezután kimentünk a reptérre felvenni Dani barátnőjét, és lazulgattunk kicsit New Orleansban. Este megnéztük a Bourbon Streetet, mely a világ egyik leghíresebb party-utcája. Két hét múlva lesz a Mardi Gras nevű karnevál, félelmetes lesz.

Tegnap átmentünk Texasba, mely a szomszédos állam, egész pontosan Houstonba tartottunk. 100%-ig igaz, hogy Texasban minden nagyobb. Hatalmasak az épületek, minden tényleg kétszer akkora, mint amit egy európai szem megszokott. Kijelenthetem, hogy az amerikaiak megalomániásak, haha.

Sajnos az időjárás áthúzta a számításainkat, szakadt az eső három napig, úgyhogy hazamentünk. Amióta itt vagyok, kétszer bicikliztem a helyi poolban, egész élvezhető, csak kicsit limitáltak a lehetőségek a kicsi méret miatt. Az új biciklim nagyon jól szuperál, nagyon várom, hogy gőzerővel nyomathassam, hétvégétől jobb időt mondanak. Sajnos a csuklóm nem gyógyult meg.. Nagyjából ennyi történt az első héten, további nfókért csekkolj majd vissza!!!"

Update: február 21.:

Hát eljött a nagy nap, ismét blog frissítés. Próbáltam előbb írni, de nem volt időm, sajnos.
A texasi esős trip után másnap útra keltünk, Dani főbérlője szervezett nekünk egy kirándulást, afféle Louisiana-néző turnét. Elmentünk egy étterembe, ahol megpróbáltuk elfogyasztani a helyi különlegességnek számító osztrigát. Hát, hogy őszinte legyek, nem sok kellett hozzá, hogy rosszul legyek.

Továbbálltunk, és elmentünk egy alligátorfarmra. Na, ez egy olyan élmény volt, melyet nem hiszem, hogy valaha képes leszek elfeledni! Főként bébialligétorok voltak a farmon, de a helyi sréc megmutatta a feldolgozott bőröket és a fagyasztóban tárolt példányokat is. Vicces volt, amikor belefutottunk egy, a farmon rohangáló malacba, aki éppen két kutya haverjával futkározott.
Meglátogattuk a Jefferson Islandot, mely a polgárháború idején egy Joseph Jefferson nevű színész tulajdonában állt, régi neve Narancs-sziget volt. Életemben nem láttam még ennyire szép helyet, ma már inkább esküvőket rendeznek itt, és múzeumként kezelik. Rip Van Winkle Gardens volt a múzeum- és kertrész neve, innét átvezettünk a világhírű Tabasco-gyárba.

Este tartottunk egy kis sütögetést, és elmentünk egy trópusi jelmezes házibuliba. Sajnos ezt csak mi vettük komolyan, rajtunk kívül senki sem vette igazán komolyan a tűszoknyék hangulatát, haha! Gyönyörű nap volt.
Másnap felkerekedtünk, és elmentünk Baton Rouge-ba wakeboardozni. Nagyon szép helyen található ez a mesterséges tó, egy tősgyökeres vízisíelő család birtokában van. Hihetetlen, hogy a család minden tagja profi és elismert vízísíelő. Nem álltam messze a szívinfarktustól, amikor először estem bele a vízbe, jóindulattal sem volt ugyanis melegnek nevezhető, kb. 12 fok..







Este én még elmentem egy, a helyi egyetemek között játszódó jékhokimeccsre. Mindig is szerettem a jéghokit, lenyűgöző, hogy mennyire vad sport. Másnap reggel korán keltünk, mert Dóri gépe hajnalban indult vissza Budapestre. Ismét nem aludtuk ki magunkat, pedig kellett az erő, hiszen a New Orleans Saints csapata először jutott be a Superbowl (amerikai foci döntője). Nagyon sok embert mozgatott ez meg, több milliót! Megnéztük a meccset, és hihetetlen, de nyert a Saints! Ezt kb. úgy képzeljétek el, mintha Magyarország focivébét nyerne. Esélytelen. Itt valami óriási őrület van azóta is. Még mindig lenyűgöz, hogy a sportok mennyire fontos szerepet kapnak az amerikai kultúrában.

Miután Dóri, Dani barátnője hazautazott, kicsit elkezdtünk a BMX-szel is foglalkozni. Végre elkezdtem érezni, hogy jönnek vissza a trükkök, és minden kezd jól menni. Bár fáj még a csuklóm, már messze nem annyira, mint pár nappal, héttel ezelőtt. Az új kecske, a WTP Scorpio nagyon jól szuperál.

A hét túlnyomó részében nem volt jó az idő, tehát Dani inkább sulizott, én meg a dolgaimat rendezgettem. Tudtuk, hogy a hétvége ismét jó lesz, ugyanis a mi kis Dancikánk 24 éves lesz, átjön a barátnőm Kaliforniából, és a Mardi Gras nevű farsangi ünnepség is ezen a hétvégén van, mely a riói és a velencei karnevál után a világon a harmadik legnagyobb. Az, hogy a Superbowl-on a New Orleans csapata nyert, még rátesz egy lapáttal. Szóval jó kis hétvégének néztünk elébe.. Danci szülinapját úgy megünnepeltük, mintha kb. 12 évesek lennénk. Nagyon jó volt minden, elmentünk hármasban játékterembe, golf- és gokartpályára. Jó volt újra kisgyereknek lenni.. Szombat este kivittük Mariana-t a reptérre, másnap pedig haza. Hétfőn Mardi Gras volt: sosem láttam még ennyi őrült embert egy helyen, nagyon tanulságos volt, az biztos. Folytatás rövidesen..